Ismertető

Az utóbbi időkben örvendetes módon a kiállítások mellet egyre nagyobb teret hódítanak a kutyás sportok. Egyre többen gondolják úgy, hogy kedvenceket nem csak nézegetni lehet, hanem együtt lehet velük mozogni, sportolni. Minél intenzívebb a mozgás, annál nagyobb terhet ró az ízületekre úgy a kutyák, mint a gazdák esetében, ezért mindkettejük esetében szükség van az ízületek védelmére.

A jobb érthetőség kedvéért tekintsük át röviden az ízületek felépítését, működését. Az ízületek alapját a két csontvég alkotja amiket egy kemény, de rugalmas anyag az üvegporc(hyalinporc) borít(kopófelület). Azokban az ízületekben, ahol a legnagyobb a terhelés (térd, gerinc), távtartó rostos porc biztosítja a jobb lengéscsillapítást. Az ízületek stabilitását a szalagok és inak végzik. A porcokat úgy kell elképzelni, mint egy vízzel telt szivacsréteg, ami mozgás közben elnyeli a káros rezgéseket, lengést csillapít. Lengéscsillapítás során a porcok szivacsszerű szerkezetében a kis szálacskák szakadnak, így a porc vízmegkötő képessége, rugalmassága (turgora) csökken. A szükségesnél puhább porcok esetében a mozgás közben a csontvégek ütköznek, a csontvégeket borító dús erezettel és idegvégződésekkel rendelkező csonthártya begyullad és fájdalmassá válik, kialakul az osteoarthritis (ízületi gyulladás). A tartósan gyulladt ízületekben a csontvégek mésztartalma fokozódik, a csontvégek deformálódnak és kialakul az osteoarthrosis (torzító ízületi gyulladás). minél intenzívebb a mozgás, nagyobb a terhelés, annál több mikro szálacska szakad a porcokban, eközben speciális enzimek szabadulnak fel, amik segítik a porcok átépülését (MMP-Matrix metaloproteinase) azáltal, hogy lebontják a sérült porcszöveteket. Egy bizonyos szint fölött, ha túl sok enzim szabadul fel kóros mértéket ölt a porcbontás és szükségessé válik a porcépítés külső megtámogatása. A lengéscsillapításban a porcok mellett a csontok is - bár kisebb mértékben -, de részt vesznek. A csontokat is úgy képzeljük el mintha szivacsból lennének (csontmátrix) és ebbe a szivacsba cementet raknának ami szilárdítja. A csont nem más mint a törzsfejlődés során elmeszesedett porcszövet, ami a magasabb rendű élőlények szilárd belső vázát képezi. Mozgás során a csontszövetben is, bár kisebb mértékben mint a porcokban, apró sérülések (mikrotraumák) keletkeznek. Ezek a mikrosérülések a csontok további funkcióit károsan befolyásolják, ezért a csontokban található speciális bontó sejtek (osteoclastok) lebontják a sérült részeket és az építő sejtek (osteblastok) újjáépítik. Akárcsak a porcok esetében, a nagyobb igénybevétel fokozza a csontátépülés szükségességét és a szervezet külső támogatásra szorul.

Az elmondottakban láthatjuk, mennyire fontos a porcok, csontok folyamatos újjáépítése a sportoló, munka kutyák és gazdijuk esetében is. A több mint 35 éves nemzetközi tapasztalat alapján porcépítésre a leghatékonyabbak az új-zélandi taréjos zöldkagylóból (perna canaliculus) készült termékek, ezek közül is kiemelték a nemzetközi szabadalommal Biolane (aktív kagylókoncentrátum) néven levédett hatóanyag, ami a kagyló testnek csak a biológiailag aktív komponensekből (kb. 20%-át) tartalmazza, míg az egyéb készítményekben az egész kagyló benne van fölhígítva a hatóanyag tartalmat, növelve az allergizáló hatást. A csontok optimális átépítését leginkább a komplett csontból készült termékek támogatják. Ezek a kalciumot beépülésre kész formában tartalmazzák (calcium hydroxilapatit) és a csontépítőfehérje (BMP) tartalmuknak köszönhetően a csontépítősejtek tevékenységét is serkentik.

A Sani-Prevent Kft. több mint 15 éves gyakorlati és kutatási tapasztalattal rendelkezik emberi, állati ízületivédelem terén, Új-Zélandról importált prémium kategóriás étrend kiegészítővel magas szinten képes újjáépíteni a porcokat, csontokat. A gazdiknak porcpéítésre a Seatone Sport Restart kapszulát ajánljuk (élsportolók számára készült a porcok, szalagok gyors regenációját végző termék) kezdő adag napi 2*2 kapszula, megelőzésre napi 2*1 kapszula folyamatos 6-6 hónap (ennyi idő kell a porcok teljes visszaépüléséhez) szedése ajánlott.

A kutyusok részére a saját fejlesztésű Dogseatone (hatóanyaga a humán minősége Biolane aktív újzélandi kagylókoncentrátum) javasolt kezelésre (6-8 hó) napi 2 evőkanál, megelőzésre napi 1 evőkanál folyamatosan konzervbe keverve.

A csontok optimális átépülését a gazdik esetében a Sani-Prevent csontpor kapszula (Új-Zélandon tenyésztett szarvasok, szarvasmarhák BSE és nehézfém mentes fagyasztva-szárított komplett csontpora) szedése biztosítja.

A testtömeg függvényében napi 1-3 kapszula (megengedett 30 ttkg-ként 1 kapszula). Kutyusoknak ugyan azt a hatóanyagot tartalmazó Dogbone-t ajánljuk kezelésre 1 teáskanál / 10 testtömegkg/nap, megelőzésre 1 teáskanál (20 ttkg / nap mennyiségben).

Reméljük, hogy segítségünkkel a jövőben minél több kutyus és gazdi panaszmentesen élvezheti az együttmozgás felemelő érzését.

Minden életforma egyik alapvető életfunkciója a táplálkozás mellett a helyváltoztatás. A mozgás jelentősége szerencsére a kutyatenyésztésben is felértékelődött az utóbbi időben, kiállításokon szép megjelenés mellett a harmonikus mozgás is döntő fontosságú lehet. Ahhoz, hogy az adott egyedből minden tekintetben kihozzuk a „genetikai maximumot” a felnevelésnek ezen belül a táplálkozásnak és a megfelelő mozgatásnak van a legnagyobb szerepe. A kutyafajták között az úgynevezett óriás testű, rendkívül gyors fejlődési eséllyel rendelkező kutyák optimális felnevelése jelenti a legnagyobb kihívást. Ennek tükrében szeretném az általam legfontosabbnak ítélt szempontokat röviden összefoglalni.

Az utóbbi évtizedben az egész világon, így hazánkban is látványosan teret hódítottak a komplett kutyaeledelek, konzervek, tápok. A gyártók több, kevesebb sikerrel igyekeznek az ebek élettani igényeinek leginkább megfelelő összeállítású eleségeket a piacra dobni ezzel jelentősen megkönnyítve a kutyák etetését. A kereskedelemben kapható tápok széles választéka ugyanakkor a tévedések kockázatát is jelentősen megnövelte. Az elmúlt évek tapasztalatait összegezve elmondhatjuk, hogy az óriás testű kutyák tekintetében a legnagyobb veszélyt a „fehérje és energia túlterhelés” jelenti. Minden gazdi a legjobbat szeretné kedvencének, ezért gyakran szakemberek megkérdezése nélkül a legdrágább (gondolván, hogy az a legjobb) általában fehérje dús tápokat eteti kutyájával sokszor túladagolva. A következmény drámai gyorsaságú növekedés lesz, amit a „belső víz” nem tud követni és egy nyeklő-nyakló, marionettfigura-szerű mozgást eredményez.

A jobb érthetőség kedvéért úgy gondolom, nem árt röviden néhány anatómiai és élettani kérdést tisztáznunk. Az emlősök, így a kutyák helyváltoztatásáért is a mozgás aktív szervei – az izmok – valamint mozgás passzív szervei – a csontok és az ízületek – felelősek, az idegrendszer szabályzása mellett. Az idegrendszer fejlődését nem lehet nagyon elrontani, míg a kívánatos izomzat kialakítása viszonylag rövid idő alatt megfelelő tréninggel és egy kis táplálék kiegészítéssel bármikor megtehető. A testnevelésben a kritikus pontot a mozgás passzív szerveinek optimális felépítése jelenti. Nagyon leegyszerűsítve minden élőszervezet egy tömör szivacsszerű, kötő- és támasztó szövetekből álló belső váz, ún. „mátrix” köré épül fel. Ennek fő összetevői a rugalmas (elasztikus) rostok és glükózaminok, utóbbiak 4-5 vízmolekulát megkötve hozzák létre a sejtek közötti vízteret (az emlősök több mint 70%-a víz!) amiben gyakorlatilag az anyagcsere zajlik (az életműködéseket végző – funkcionális sejtek ebben a „belső óceánban úszkálnak”). Értelemszerűen ilyen belső mátrixa van mozgás szempontjából döntő fontosságú porcoknak és csontoknak is, ez az utóbbiak esetében a 

mátrix üregeibe épül be a kalciumból és foszforból kialakuló összetett molekula a kalciumhidroxylapatit. Ezt a folyamatot nevezzük mineralizációnak, ami felelős a csontok megfelelő szilárdságáért. Mozgás közben az ízületek óriási mechanikai terhelésnek vannak kitéve, stabilitásukat az ízületek és különböző szalagok biztosítják, de a legnagyobb terhelés a porcokra hárul, rugalmas szerkezetükből adódóan, mint egy lengéscsillapító szerepelnek. Kopásukat a nyúlós-sikamlós ízületi nedv gátolja, ez a nedv végzi egyben a táplálásukat is. A porcokban nincsenek vérerek ezért a porcsejtek táplálása diffúzió (áramlás) révén történik a porc „mint egy szivacs”, mozgás közben tehermentesítéskor beszívja magába, majd terhelés hatására kinyomja magából az ízületi nedvet. Ha az ízületi nedv minősége nem megfelelő (túl sűrű, túl híg vagy nem tartalmaz kellő mennyiségű tápanyagot, elsősorban glükózaminokat), nem csak az ízületek síkosítása szenved zavart, hanem a porcok táplálása is, ezáltal rugalmatlanná válnak, ami tovább fokozza a síkosítás hiányában elinduló kopásukat.

A mozgás közbeni lengéscsillapításban nem csak a porcoknak van szerepe, hanem a csontmátrixnak is. Bármily meglepően hangzik, csontoknak is van rugalmassága, amit a zömében glükózaminokból álló mátrixának az állapota határoz meg (humán vizsgálatok alapján, újabban a kóros, oszteoporotikus csonttörésekért nem a csontszövet csökkent ásványi anyag tartalmát tartják elsőszámú okként, hanem a csontmátrix rugalmatlanságát!). Az ízületek stabilitását adó, elemi szálakból álló, sodrott kötélszerű inak felépítésében szintén részt vesznek a glükózaminok. Az elmondottak alapján jól érthető, hogy a túl gyors növekedés következtében, amikor nincs idő vagy elegendő építőanyag a megfelelő belső váz képzésére, miért alakulhatnak ki komoly mozgásszervi problémák. Két fő okot emelhetünk ki, ezek:

             -hiányos glükózamin ellátottságból eredő belső mátrix elégtelenség a kötő- és támasztó szövetekben 

             - valamint a csontok mineralizációs zavara, azaz a kalciumhidroxylapatit elégtelen beépülése a csontokba. (relatív kalciumhiány)

Gyűjtőnéven ezt a körképet a belső mátrix elégtelenségének (BME) nevezhetjük, tünetei 3-10 hónapos kortól jól láthatók:

• túlnőtt far (a far magasabban van mint a mar);
• szűk mellkas, medence;
• „tehén-állás” hátsó végtagokban;
• „X” állás az elülső végtagokon;
• az ízületek környékén „túldimenzionált bütykök”;
• felrostozott, vastag, görbült hosszúcsontok;
• laza, „marionettfiguraszerű”, összerendezetlen mozgás; a kutya a fekvésből nehezen tápászkodik fel, lefekvésnél úgy dobja le magát (koppan);

Természetesen nem minden tünet jelentkezik egyszerre, csak az igazán súlyos esetekben látjuk valamennyit. Leggyakrabban az időszakonként 

jelentkező, néhány napig tartó, váltakozó lábakon mutatkozó sántaság hívja fel a gazdi figyelmét a problémára. Későbbi életkorban a küllemi tünetek valamelyest elnyúlnak, de a kutya nem szívesen mozog (lusta), hamar elfárad, könnyen elesik és ami a legfontosabb jelentősen megnő a sérülések veszélye. Hat-hét éves korban pedig újból elkezdődik a „váltakozó” sántaság, „tipegő mozgás” (mintha tojáshéjon járna), újból bütykös, felrostozott (megvastagodott) lesz a lába, megjelennek a felfekvések (elszarusodott, bőrkeményedések a könyök, carpalis és csánk ízületek felületén), újból  nehezen kel-fekszik a kutya.

A megelőzés érdekében kézben kell tartanunk a növekedés ütemét, ésszerűsítenünk kell a fehérje-energia bevitelt. Erre több hasonlóan jó módszer létezik, én a következő, legegyszerűbbet szoktam javasolni: etessünk párhuzamosan energia és fehérje dús kölyöktápot (mint a gépkocsiban a gáz) és visszafogottabb felnőtt tápot (mint a gépkocsiban a fék). A kettő aktuális arányát igazítsuk mindig a fejlődési esélyhez, ha túl gyorsnak ítéljük a növekedés ütemét, növelni kel a felnőtt táp arányát (fékezés) és fordítva, ha gyorsítani akarjuk, adjunk több kölyöktápot.

A tápgyártók és forgalmazók esküsznek rá, hogy a tápjuk komplett, semmilyen kiegészítést nem igényel, de a gyakorlat (legalább is óriás testű fajták esetében) nem ezt igazolja. Tapasztalataink alapján (amit hazai és külföldi eredményes tenyésztők is megerősítenek) igen komoly kalcium kiegészítésre van szükség, ha el akarjuk kerülni a mozgásszerv problémák kialakulását. Nagyon sokféle csonterősítő van a piacon, de mindegyik elemi kalciumot tartalmaz, ami olyan mintha agyagot vinnénk az építkezés helyszínére tégla (kalciumhydroxilapatit) helyett. A kalcium csak ebben az összetett molekulaformában tud a csontokba, fogakba beépülni ezért a legjobb készen bejuttatni a szervezetbe. Erre a célra a legjobb a Sani Prevent Kft. termékét a Dogbone-t alkalmazni, amiben mikrokristályos formában található a kész kalciumhydroxilapatit és a csontépítés egyéb komponenseit is optimális összetételben tartalmazza, mint komplett szarvasmarha csontpor. Az adagolás panaszok (tünetek) esetén 1 teáskanál/nap/10 testtömegkg, megelőzésre 1 teáskanál /nap/20ttkg.

A belső mátrix megfelelő kialakítása érdekében a legfontosabb azonban az értrend folyamatos glükózaminokkal történő kiegészítése. (Már megjelent a piacon olyan táp is, ami tartalmaz bizonyos szintű glükózamin mennyiséget.) A világon jelenleg ismert legjobb glükózamin az új-zélandi taréjos zöldkagyló (Perna canaliculus) kivonata, a Sani Prevent Kft. Dogseatonja a humán minőségű Biolane alapanyagokból készül, ami az egyéb kagylókészítményektől eltérően csak a kagyló biológiailag aktív komponenseit (20%-a a kagylótestnek) tartalmazza. A Dogseatone adagja kezelésére 1 teáskanál/nap/10ttkg, megelőzésre 1 teáskanál/nap/20ttkg. A kalcium és glükózamin kiegészítést már 2-3 hónapos kortól célszerű elkezdeni és a fejlődés befejeztéig, legalább 2 éves korig érdemes folytatni.

A rendszeresen kiállításra járó, vagy aktív életet élőm munkakutyák esetében egy minimális fenntartó adaggal (fél adag) érdemes a mindennapi étrendet kiegészíteni, ezzel lassítható az ízületek kopása és karban tartható az életműködés szempontjából olfontos belső váz állapota.

A táplálkozás mellett az optimális felnevelés másik meghatározó tényezője a mozgatás. 

E tekintetben is megoszlanak a vélemények, van aki már egész korán, 4-6 hónapos korban elkezdi a „futtatást”. Ezt nem tartom túl jó ötletnek gondolom az előbbiek tükrében már kiderült, hogy miért tudniillik az ízületek, csontok lengéscsillapító képessége ebben a korban még nem megfelelő.

Általánosan elmondható, hogy minél nagyobb testű egy kutya, annál nagyobb testű egy kutya, annál később „érik be”, így mozgásszervi szempontból is a teljes terhelhetőséget jóval egy éves koruk után érik el az óriás testű kutya fajták egyedei.

A szervezet maga a legjobb mérő műszer, ezért bízzuk a kutyánkra a mozgás mennyiségét, általános érvényű szabály, hogy a kölyök és növendék kutyát addig mozgassuk, amíg jól esik neki.

A futtatás helyett jobb a labdázás, rongyozás, hasonló korú és méretű kutyákkal való játék, így saját magának igény szerint adagolja a mozgást (ha fáradt, lefekszik).

Futtatásnál kényszerhelyzetbe kerül és könnyen túlerőltetheti a fejlődő ízületeit, ami sokszor visszafordíthatatlan károkat okoz. Nagyon fontos, hogy a növendék kutyákat lehetőleg ne engedjük nagyobb testű, jóval idősebb, vagy kifejlett kutyákkal játszani, mert jelentősen megnő a sérülésveszély.

Az éretlen belső vázú, még laza felépítésű, gyengébb mozgáskoordinációjú fiatal kutyával kiképzésen is maximum a fegyelmező gyakorlatokat végezzük legalább egy éves koráig, a nem kívánt balesetekelkerülésének érdekében.

Amelyik kutya szeret a vizet és a körülmények lehetővé teszik, nagyon jó hatású az úszás, ami a túlterhelés veszélye nélkül (nem igényli a lengéscsillapítást) erősíti az ízületeket.

A teljesség igénye nélkül, az általam legfontosabbnak ítélt szempontokat és ismereteket igyekszem közérthető formába önteni, remélem a leírtak megértésével és betartásával egyre több egészséges, jó mozgású óriás testű kutya fog felnőni, rácáfolva arra a gyakran hangoztatott, de véleményem szerint téves, vagy legalább is megalapozatlan kijelentésre, mely szerint „Az óriás testű kutyák tenyésztői mindjárt mankót is adhatnak a kölyökkutya mellé.”